| |
A település
Történelem
Gyulaháza Község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a Közép-Nyírség északkeleti részén fekszik.
A település feltehetően már az őskorban is lakott terület volt, több ilyen jellegű régészeti leletet is feltártak s a különböző monográfiák a XIII-XIV. századtól már jelenlegi nevén említik. A település névadója Gyula vezér, akit a község első birtokosaként tartanak számon.
Gyulaháza község szerepköre a történelem folyamán hol nagyobb, hol kisebb. A legnagyobb jelentőséggel a középkorban bírt, de még 1950-ben is nagyközségi rangja volt, viszont alig 3 évtizeddel később csak véletlennek köszönhette önállósága fennmaradását.
 
A jelen
A település jelenlegi lakosságszáma 2154 fő. Családok száma: 630 család. A népesség száma növekvő. Korcsoportos eloszlása az alábbi: 0 - 18 éves: 650 fő, 19 - 62 éves: 1194 fő, 63 év felett: 310 fő. A település utcáinak száma: 18, ebből 1 utca külterületi. A településhez tartozik egy tanya is. Legnagyobb és legsürvebben lakott utcák a Dózsa György utca, a Petőfi Sándor utca, a Kossuth Lajos utca, a Táncsics Mihály utca és a Sallai Imre utca. Jelenlegi nagy beruházás a Községi Gondozási Központ épületének bővítése, saját kivitelezésű önkormányzati beruházásként.
A község bemutatása
A település az elmúlt két évtizedben igen látványos és dinamikus fejlődésen ment keresztül.
Mára a község szennyvíz kivételével teljes infrastruktúrával, s kiemelkedő intézményhálózattal rendelkezik. A községben bekövetkező kedvező változások alapvető hatást gyakoroltak a népesség alakulására is, amely az elmúlt évek folyamán folyamatosan növekedett.
A község Általános Iskolája 14 tantermében 270 tanulónak biztosítanak kiemelkedő feltételeket. Az Életfa Óvodában már 4 csoportban 120 gyerek oktatásáról, neveléséről, ellátásáról gondoskodnak. Elsősorban a gyerekek egészségneveléséhez járul alapvetően hozzá de természetesen a felnőtt lakosság is használja a nemzetközi méretű tornacsarnok, s a szaunával is ellátott fedett uszoda. E két intézmény jelentős térségi szerepet is felvállal.
Millenniumi év kiemelkedő beruházása az Önkormányzati Étterem és Vendégház, ahol 500 adagos konyha, 300 fős étterem, s 26 személyes szállodai rész várja a helyi, s a Gyulaházára látogató vendégeket. Ez az intézmény az uszodával és a tornacsarnokkal együtt új távlatokat, lehetőségeket is kínál a településnek, elsősorban a különböző rendezvények, a turizmus, a táboroztatás, edzőtáboroztatás, csereüdültetés terén.
De van a településnek nagyon szép Művelődési Háza, könyvtára, kizárólagosan iparművészeti és népművészeti berendezési tárgyakkal rendelkező csodálatos házasságkötő és tanácskozó terme is.
A község egészségügyi alapellátásának feltételrendszerében is jelentős változás következett be a közelmúltban, a házi orvosi, fogorvosi és a védőnői rendelő teljes rekonstrukciójával.
Az Idősek Gondozó Otthona 50 fő idős bentlakóról gondoskodik, s a térség egyetlen ilyen jellegű önkormányzati intézménye.
A település fekvése
Gyulaháza Község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a Közép-Nyírség északkeleti részén fekszik.
A település Kisvárdától 10 km-es, Nyíregyházától 40 km-es távolságra helyezkedik el, de 15-25 km-es körzeten belül még további 5 város található.
A község megközelíthető Kisvárda, Baktalórántháza, Nyírmada, Nyírtass, Nyírkarász és Szabolcsbáka irányából alsóbbrendű utakon.
A település mezőgazdasági adati
Növénytermesztés
A kukorica, burgonya, kalászos növények őshonosak, előfordul a dohány termesztése is.
Állattartás
Jellemző a sertés és a juhtartás, továbbá néhány család még szarvasmarha tartással is foglalkozik. Az állattartás saját fogyasztásra történik, illetve néhány családi gazdálkodó piacra is termel.
A település büszkeségei
 
Farkas Bertalan - az első magyar űrhajós
Dr. Kozma Pál - akadémikus nyugalmazott tanszékvezető, egyetemi tanár
Egyesületek
Egészség- és Családvédő Egyesület
Sportegyesület
Gyulaháza Múltjáért és Jövőjéért Alapítvány
Díszpolgárok
Farkas Bertalan - az első magyar űrhajós - a község szülötte
Dr. Kozma Pál - akadémikus, Magyar Tudományos Akadémia tagja - a község szülötte
A címer
Történet
Gyulaháza címere álló, kerek talpú, jobb-haránt osztatú pajzs. Felső, vörös mezejében peremes arany korongon a koronázási jogar kristálygömbjét díszítő, végtelenített arany szalag képe jelenik meg. Az alsó ezüst mezőben peremes kék korongba foglalva függőleges, élével jobbra forduló ezüst ekevas, vele párhuzamosan felfelé néző ezüst vadponty látszik. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, természetes színű csőrsisak helyezkedik el, rajta rubin- és zafírkövekkel ékesített, nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy), leveles arany koronával. Sisakdíszként a koronából jobbra forduló és jobbra néző vörös menyét növekszik, jobbjában aranylevelű vörös rózsát nyújt előre, baljával a feje fölé ezüst pallost emel. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst. A címer motívumai a címeralkotó szándéka szerint az alábbiakra utalnak: 1. A település egykori, feltételezett névadójára, a 10. században élt Gyula vezérre: a) a Gyula név a magyar törzsszövetség második méltóságának elnevezéséből személynevesült, erre a vezéri hatalomra céloz a jogar aranyszalag motívuma, b) a gyulai méltóság bírói hatalommal társult, amit a menyét mancsába helyezett pallos jelenít meg, c) maga a menyét Gyula vezér leányára, Saroltára, Szent István király édesanyjára emlékeztet, d) a pajzs vörös-ezüst mezeje is az Árpádok korát idézi. 2. A település életét szimbolizálják az alábbi múltra utaló jelképek: a) az ekevas a 14. századból már jól adatolható szántóföld művelését, b) a hal az egykori vízjárta terület halászatát, c) mindkét motívum a település egykori pecsétjét. 3. Némileg aktualizált értelmezéssel mutatnak: a) sisak: a nagy világégések hősihalottaira, akik innen származtak, s kerültek a háborúk vérzivatarába, b) a korona: a település önkormányzati autonómiájára, c) a menyét mancsában lévő rózsa pedig arra, hogy a település temploma Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére van szentelve.
|
|
|
 |
|
|
|
