Gyulaháza Településképi Arculati kézikönyv:

A néhány éve meghirdetett Nemzeti Építészeti Politika megalkotói számos ponton tűztek ki új célokat, várhatóan egész életünket befolyásoló feladatokat, melyek egyike a minden magyar településen elkészítendő Településképi Arculati Kézikönyv. A Település számára elkészített Arculati Kézikönyv elsődleges célja, hogy a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján a településkép tervszerű, esztétikus létrejöttét, szakmailag támogassa, elősegítse. A kézikönyv készítése során a figyelembe lett véve az, hogy a helyiek milyen környezetben szeretnének élni, hogyan őrizzék meg és fejlesszék a település építészeti arculatát, kultúráját. Ennek során az is fel lett tárva, hogy az épített környezetünk egyes elemei, épületei közül mit tekinthetünk a helyi identitás szempontjából örökségnek.

gyulahaza tak

A kézikönyvben meghatározásra kerültek a településképi jellemzők, a településképi egymástól jól elkülönülő településrészek és azok arculati jellemzői, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatok, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemek, melyek egyúttal irányt is mutatnak az építkezni szándékozóknak. Ezen az úton juthatunk el a múltból táplálkozó, a jelenben gondolkodó és a jövőt is megalapozó tudatosságig, melynek a jelen kézikönyv hasznos segítője kíván lenni. Mindezt az épület és környezete, az utcakép, az utcák terek, az erdészeti, mezőgazdasági, természetvédelmi területek számbavételével biztosítja. A kézikönyv lényegében a település építészeti örökségének és jelenének tükre. Ajánlásaival, jó példáival lehetőséget kínál arra, hogy az építészek a hely, a hely szellemének és a településszerkezet, a településkép megismerése után olyan házat tervezhessenek, melyek a településképet harmonikusan fejlesztik azzal, hogy tekintettel vannak az építészeti örökségre is. Az így tervezett házak a hagyomány és a modernizáció egységét megteremtve tudnak újnak, mainak hatni.

Így az épületek nem a régi stílusok utánzását valósítják meg, hanem olyan ház épül, mely megfelel a mai kor lakhatási elvárásainak a modern munkakörülményeknek úgy, hogy megfelel a mai energetikai, éghajlat változási követelményeknek is. A kézikönyv segít még az építtetőnek és az építésznek abban, hogy az épület elhelyezése illeszkedjen a településszerkezethez, és az épület külső részleteiben is az utcaképet fejlesztően jól megoldott, rendezett legyen. Az ajánlások nem tekinthetők szigorúan kötelező jellegűnek, céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, hanem éppen a helyi értékek megismertetése a sokféle építészeti lehetőség feltárása. A településhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása. A kézikönyv nem egy megváltoztathatatlan, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos alakul, hozzászólást és változást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni. Ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan alakul, tovább íródik. Ezért, ha egy újabb szép ház születik, az bekerülhet, a kézi könyvbe, ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője és a település egyaránt. Egy ház szoros kapcsolatban van szűkebb — tágabb környezetével (szomszédaival, az utcájával, településével). Ezért meg kell ismerjük az építészeti örökségünket, a hely szellemét, hogy a jövőben valóban illeszkedő épületeinkkel szerethető, harmonikus települési környezetben éljünk. Összességében a Kézikönyv helyi építészeti minőség garanciája lehet, azzal, hogy tartalmával aktív támogatója lesz a településkép jövőbeni formálása tekintetében. Az így létrejövő közös eredmény nem csak a mának, hanem a jövő generációinak is szól.

Településképi rendelet:

A rendelet célja a település sajátos településképének védelme és alakítása

  • a helyi építészeti örökség egyedi védelemével
  • településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
  • településképi követelmények meghatározásával;
  • településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

A rendeleten belüli helyi védelem célja település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. Így helyi védelem alá került a Rendőrőrs, könyvtár, és az egykori vasútállomás felvételi épülete is. Magántulajdonú épületek helyi védelem alá helyezését az önkormányzatnál kell kezdeményezni a rendelet szerinti eljárásrendben.

A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi egyedi építészeti és területi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása. Ez a településközpont rajzi mellékletben lehatárolt terület., melyre a településképi előírások többsége vonatkozik. Kiegészítő előírások a természet és örökségvédelemmel érintett területekre készültek.

A rendelet területi hatálya a reklámok vonatkozásában település teljes közigazgatási területére terjed ki.

Településkép védelmét érvényesítő eszközök:

1. Szakmai konzultáció: A településképi követelményekről kérelemre polgármester az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez konzultációt biztosít. A konzultáció iránti kérelmet a polgármester részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően rajzi munkarészek csatolását. A településképi konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira. Konzultációról emlékeztető készül, amelyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

2.Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező a településkép védelme érdekében a település közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéshez. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak — a bejelentés tárgyától függően — az alábbiakat kell tartalmaznia:

• meglévő állapotról fényképfelvételt, műszaki leírást, a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,

• a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,

• elrendezési rajzot, reklám elhelyezésének helyétől — amennyibe indokolt -színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.

3. Településképi bírság: A településképi követelmények be nem tartásakor a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

Gyulaháza címere

Díszpolgáraink

Arculati kézikönyv

gyulahaza tak

 

Weboldalunk sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k (sütik) alkalmazásába. Amennyiben nem egyezik bele, kérem zárja be az oldalt. Bővebben